Te tanítsd a gyermekedet c. könyv következő fejezetei.

19.

AZ ÉTKEZÉS KÖZBENI BESZÉLGETÉS FONTOSSÁGA

 - Az étkezések, amelyeken együtt van a család, nem feltétlen csak a test táplálására szolgálhat, hanem az elme táplálására is.

- Az étkezés közbeni társadalmi érintkezés, magasabb szintű élményé tud válni számunkra. Az asztal  körüli beszélgetések kötetlenebb, felszabadultabb társalgás.

Nem feltétlen tudjuk úgy alakítani az időbeosztásunkat, hogy minden étkezést közösen töltsön a család az iskola, munka miatt. Ami leginkább megoldható az a vacsora. Keresztény családoknál a vasárnapi ebéd is (leginkább közösen zajlik. 

- Azoknál a családoknál, ahol szülők és gyermekek külön étkeznek, ki vannak rekesztve a szülők életéből, nem lesz meg számukra az egységes kapcsolat.

- Gyermekek számára „liberális nevelést” jelenthet, amikor együtt van mindenki az asztalnál, s mikor vendégek jönnek, akkor sincsenek kirekesztve, hanem részt vehetnek a beszélgetésben. Olyan általános tudást nyújthat nekik, amelyekre másként lehet, hogy nem tehettek volna szert.

- Milyen jó, ha szülők, gyermekek egyaránt megbecsülik és kihasználják az étkezések közbeni beszélgetéseket.

Tegyük meghitté az asztalközösséget. Ne bánjuk, ha gyermekeink kérdeznek, inkább legyünk hálásak a kérdéseikért.

   Számomra sokat jelentettek (jelentenek) az étkezések közbeni beszélgetések. Sok téma valahogy az asztak körül jött elő, és akkor beszéltük meg. 

20.

VEZESSÜK A GYERMEKET BARÁTAIK MEGVÁLASZTÁSÁBAN

- Többnyire mindenkinek szüksége van barátokra, még nekünk szülőknek is. Ugyan így gyermekeink számára is fontosak a barátok.

Épp ezért nagyon oda kell figyelnünk rájuk, és segítenünk kell nekik társaik kiválasztásában.

- Talán már találkoztunk olyan esettel, amikor gyermekünk olyan dolgokat tanult meg, vagy olyan hatások érték, melyek ellentétben állnak a tanácsainkkal.  Nem szabad figyelmen kívül hagyni az ilyen erőket.

- Gyermekünket akkor könnyebb megtanítani, hogy önzetlenül körültekintő, együtt érző legyen társaival, ha vannak olyan társai, akik iránt mindig gyakorolhatja a helyes lelkületet.

Mivel társaknak  nagy szerepük van gyermekek életében, annál fontosabb ügyelni rájuk, és gondosan irányítani a velük való kapcsolatot. Hiszen a rosszul megválasztott kapcsolat eltéríthetik őket.

- Arról is gondoskodnunk kell, hogy a gyermek ápolja a lehető legjobb kapcsolatot, a legkevésbé kívánatosat, pedig kerülje. Magyarázzuk el számukra, hogy előbbinek mi az előnye és az utóbbiaknak mi a hátránya. Ne engedjük ezen a téren szabadon őket. Ha ezekre figyelünk, sokat tehetünk értük.

- Szülő számára az igényli a legfőbb munkát, hogy ismerje gyermeke társait külön-külön, kinek milyen a jelleme, és hogyan hatnak gyermekünkre.

Ennek az ismeretnek megszerzéséhez szoros kapcsolat szükséges gyermek és szülő között.

  Erősítenünk kell őket minden nap, hogy saját maguk bölcsen tudják megválasztani társaikat, barátaikat. Vigyük Isten elé gyermekeinket, hogy őrizze meg őket a rossz kapcsolatoktól.

   

21.

SOSE BÜNTESSÜK A GYERMEKET HARAGUNKBAN

- Gyermekek néha nagyon bosszantóak, a szülők, pedig néha nagyon bosszúsak.

Vannak olyan helyzetek, amikor meg kell büntetnünk gyermekünket tetteikért, de helytelen, ha a ezt haragunkban tesszük. Amíg harag van a szívünkben, nem hajthatjuk végre a büntetést. – Ez az egyik olyan sérelem, amit a szülő hibájából szenved el a gyermek.

Harag: heves vért, indulatot jelent.

Büntetés: ítéletet valósít meg.

- Ezért is igényel józan értelmet, hogy pártatlanul megvizsgálhassuk az ügyet. A harag nem egyeztethető össze a helyes ítélőképességgel.

Egyetlen bíró sem lenne méltó a tisztségre, ha első benyomás alapján cselekszik, ahelyett, hogy megvizsgálná az ügyet. Ugyan így a szülő sem cselekszik méltóan, ha haragjában büntet.

- Amikor a gyermek helytelenül viselkedik, vagy beszél, egyértelműen büntetésre van szüksége. De ahhoz, hogy a büntetés igazságos legyen és annak is tartsák, megfontoltnak kell lenni, azt jelezve: nem a szenvedély következményéről van szó.

- Vannak olyan esetek, amikor a szülőnek azonnal fékeznie kell gyermeke magatartását, ilyenkor cselekednünk kell. Pl.: gyermekünk éppen megdobni készül valamelyik társát, azonnal reagálnunk kell. Megfogjuk kezét és rácsapunk. Ez azonban a rendcsináló cselekedet, nem pedig az igazságszolgáltatóé.

- Nem arról van szó, hogy ne büntessünk, hiszen tetteiknek következményei vannak, amit olykor büntetnünk szükséges.

     Magamról tudom, hogy haragból nem jó cselekedni, ezt a tettet kevésbé érti a gyermekem, mint mikor higgadt fejjel cselekszem, elmagyarázva miért is kapott büntetést. Ezeket a beszélgetéseket megjegyzi és később is emlékezni fog rá.

    Dühünk által kapott büntetés, mind a gyermeknek, mind a szülőnek árt. Legyünk következetesek, figyeljünk mi is oda tetteinkre és neveljük úgy gyermekeinket, hogy ne sérüljenek, hanem formálódjanak.  

Imádkozzunk magunkért is, hogy ne indulataink uralkodjanak felettünk, hanem Isten bölcs tanácsait tudjuk követni nevelés során. 

Nagyon hálás vagyok az elmúlt alkalomért, véleményekért, hozzászólásokért. Köszönöm a jó beszélgetést! :) 

Tanultunk egy új éneket a Baba-mama körön.

Csak Istennél csendesül el a lelkem

Csak Istennél csendesül el a lelkem,
Tőle kapok reménységet,
Csak Ő az én kősziklám szabadítóm,
Erős váram, nem ingadozom sokáig.

Bízzatok benne ti népek,
Most öntsétek ki szívetek,
Mert Isten egyedül Isten,
Az Isten a mi oltalmunk!