GYEREKSZÁJ



Fiatal kolléganőm húga még óvodás volt, amikor a tűzoltóság
oktatást tartott az oviban. A bemutató után a tűzoltó
feltette a következő kérdést: - Gyerekek, mit csináltok, ha
ég a kabátotok?
Megszólalt az egyik kisfiú:
- Nem veszem fel!



Valamelyik nap ebéd után az apám elment fogat mosni, és a
kisfiam is vele tartott. Miután látta, hogy a nagyapja
kiveszi a felső fogsorát és megmossa, majd ugyanezt teszi az
alsó fogsorával, azt kérdezte: - Nagyapa, a nyelvedet is ki
tudod venni?

A fiam kérdezte négyévesen, mikor a lányomat hazahoztuk a
szülészetről... (errefelé az a szokás, hogy egy kis
vászondarabra felírják a babám nevét és a csuklójára
kötözik). - Apu, mikor vesszük már le róla az árcímkét?

Négyéves fiam sehogy sem boldogult a köhögés elleni szirupja
kupakjával, és végül azt kérdezte: - Miért nem tudom én ezt
kinyitni? - Mert bizontsági zár van rajta, hogy gyerekek ne
tudják kinyitni - feleltem. Még egyszer próbálkozott a
kupakkal, aztán azt kérdezte: - De honnan tudja, hogy én
gyerek vagyok?

Az üzletközpont egyik boltjában hatéves egypetéjű
ikerunoka-hugaimat lenyűgözte a számukra elérhető magasságban
elhelyezett sok színes hajpánt és csatt. Egyiket a másik után
próbálták fel, de hamarosan csalódottan állapították meg,
hogy nincs tükör, amiben megnézhetnék magukat. Végül egyikük
ráadott az ikertestvérére egy ugyanolyan csillogó hajpántot,
amilyet már a saját fejére is föltett. Aztán azt mondta: -
Maradj nyugton, hadd lássam, hogy áll nekem.

Ágyba dugtam a három és ötéves lányaimat. Átöltöztem egy régi
melegítőalsóba és kinyúlt pólóba, majd bementem a
fürdőszobába hajat mosni. Ott is hallottam, hogy veszekednek.
Egy ideig hallgattam, majd törölközőt csavartam a fejemre,
berontottam a szobájukba és bekiabáltam nekik. Útban
visszafelé még hallottam, ahogy a hároméves megkérdezi
nővérét: - Te Réka, ez meg ki volt?

Hat hónapos terhes voltam a második gyerekemmel, amikor
lányommal elmentünk egy kicsit vásárolni. Bementünk egy
baba-mama boltba is, hogy szoknyát vegyünk nekem. A gyerek
egy ideig nézte, ahogy a tükörben sürgölődöm, majd
megjegyezte:
- Nagyon kövér vagy, anya.
Kedvesen elmagyaráztam neki, amit úgyis tudott, hogy egy
kisbaba van a pocimban, attól látszik nagynak. Erre pikírten
hozzátette:
- És a popsidban mi van?

A kislányomnak egy régi kulcsot adtam játszani.
- És hol az ajtó, amit nyitni lehet vele? - kérdezte.
Azt feleltem, hogy fogalmam sincs. Ő csodálkozva végigmért,
és megjegyezte: - A kulcsot szokták elveszíteni, nem az
ajtót.

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése