19.
AZ ÉTKEZÉS KÖZBENI BESZÉLGETÉS FONTOSSÁGA
- Az étkezések, amelyeken együtt van a család,
nem feltétlen csak a test táplálására szolgálhat, hanem az elme táplálására is.
- Az étkezés közbeni társadalmi
érintkezés, magasabb szintű élményé tud válni számunkra. Az asztal körüli beszélgetések kötetlenebb,
felszabadultabb társalgás.
Nem feltétlen tudjuk úgy
alakítani az időbeosztásunkat, hogy minden étkezést közösen töltsön a család az
iskola, munka miatt. Ami leginkább megoldható az a vacsora. Keresztény családoknál
a vasárnapi ebéd is (leginkább közösen zajlik.
- Azoknál a családoknál, ahol szülők és
gyermekek külön étkeznek, ki vannak rekesztve a szülők életéből, nem lesz meg
számukra az egységes kapcsolat.
- Gyermekek számára „liberális nevelést”
jelenthet, amikor együtt van mindenki az asztalnál, s mikor vendégek jönnek,
akkor sincsenek kirekesztve, hanem részt vehetnek a beszélgetésben. Olyan
általános tudást nyújthat nekik, amelyekre másként lehet, hogy nem tehettek
volna szert.
- Milyen jó, ha szülők, gyermekek
egyaránt megbecsülik és kihasználják az étkezések közbeni beszélgetéseket.
Tegyük meghitté az
asztalközösséget. Ne bánjuk, ha gyermekeink kérdeznek, inkább legyünk hálásak a
kérdéseikért.
Számomra sokat jelentettek (jelentenek)
az étkezések közbeni beszélgetések. Sok téma valahogy az asztak körül jött elő,
és akkor beszéltük meg.
20.
VEZESSÜK A GYERMEKET BARÁTAIK MEGVÁLASZTÁSÁBAN
- Többnyire mindenkinek szüksége van
barátokra, még nekünk szülőknek is. Ugyan így gyermekeink számára is fontosak a
barátok.
Épp ezért nagyon oda kell
figyelnünk rájuk, és segítenünk kell nekik társaik kiválasztásában.
- Talán már találkoztunk olyan esettel,
amikor gyermekünk olyan dolgokat tanult meg, vagy olyan hatások érték, melyek
ellentétben állnak a tanácsainkkal. Nem
szabad figyelmen kívül hagyni az ilyen erőket.
- Gyermekünket akkor könnyebb megtanítani,
hogy önzetlenül körültekintő, együtt érző legyen társaival, ha vannak olyan
társai, akik iránt mindig gyakorolhatja a helyes lelkületet.
Mivel társaknak nagy szerepük van gyermekek életében, annál
fontosabb ügyelni rájuk, és gondosan irányítani a velük való kapcsolatot.
Hiszen a rosszul megválasztott kapcsolat eltéríthetik őket.
- Arról is gondoskodnunk kell, hogy a gyermek
ápolja a lehető legjobb kapcsolatot, a legkevésbé kívánatosat, pedig kerülje.
Magyarázzuk el számukra, hogy előbbinek mi az előnye és az utóbbiaknak mi a
hátránya. Ne engedjük ezen a téren szabadon őket. Ha ezekre figyelünk, sokat
tehetünk értük.
- Szülő számára az igényli a legfőbb munkát,
hogy ismerje gyermeke társait külön-külön, kinek milyen a jelleme, és hogyan
hatnak gyermekünkre.
Ennek az ismeretnek
megszerzéséhez szoros kapcsolat szükséges gyermek és szülő között.
Erősítenünk kell őket minden nap,
hogy saját maguk bölcsen tudják megválasztani társaikat, barátaikat. Vigyük
Isten elé gyermekeinket, hogy őrizze meg őket a rossz kapcsolatoktól.
21.
SOSE BÜNTESSÜK A GYERMEKET HARAGUNKBAN
- Gyermekek néha nagyon
bosszantóak, a szülők, pedig néha nagyon bosszúsak.
Vannak
olyan helyzetek, amikor meg kell büntetnünk gyermekünket tetteikért, de
helytelen, ha a ezt haragunkban tesszük. Amíg harag van a szívünkben, nem
hajthatjuk végre a büntetést. – Ez az egyik olyan sérelem, amit a szülő
hibájából szenved el a gyermek.
Harag:
heves vért, indulatot jelent.
Büntetés: ítéletet valósít meg.
- Ezért is igényel józan értelmet, hogy
pártatlanul megvizsgálhassuk az ügyet. A harag nem egyeztethető össze a helyes
ítélőképességgel.
Egyetlen bíró sem lenne méltó a
tisztségre, ha első benyomás alapján cselekszik, ahelyett, hogy megvizsgálná az
ügyet. Ugyan így a szülő sem cselekszik méltóan, ha haragjában büntet.
- Amikor a gyermek helytelenül viselkedik,
vagy beszél, egyértelműen büntetésre van szüksége. De ahhoz, hogy a büntetés
igazságos legyen és annak is tartsák, megfontoltnak kell lenni, azt jelezve:
nem a szenvedély következményéről van szó.
- Vannak olyan esetek, amikor a szülőnek
azonnal fékeznie kell gyermeke magatartását, ilyenkor cselekednünk kell. Pl.:
gyermekünk éppen megdobni készül valamelyik társát, azonnal reagálnunk kell.
Megfogjuk kezét és rácsapunk. Ez azonban a rendcsináló cselekedet, nem pedig az
igazságszolgáltatóé.
- Nem arról van szó, hogy ne büntessünk,
hiszen tetteiknek következményei vannak, amit olykor büntetnünk szükséges.
Magamról tudom, hogy haragból nem jó cselekedni,
ezt a tettet kevésbé érti a gyermekem, mint mikor higgadt fejjel cselekszem,
elmagyarázva miért is kapott büntetést. Ezeket a beszélgetéseket megjegyzi és
később is emlékezni fog rá.
Dühünk által kapott büntetés, mind a
gyermeknek, mind a szülőnek árt. Legyünk következetesek, figyeljünk mi is oda
tetteinkre és neveljük úgy gyermekeinket, hogy ne sérüljenek, hanem
formálódjanak.
Imádkozzunk magunkért is, hogy ne
indulataink uralkodjanak felettünk, hanem Isten bölcs tanácsait tudjuk követni
nevelés során.
Nagyon hálás vagyok az elmúlt alkalomért, véleményekért, hozzászólásokért. Köszönöm a jó beszélgetést! :)
Tanultunk egy új éneket a Baba-mama körön.
Csak Istennél csendesül el a lelkem
Csak Istennél csendesül el a lelkem,
Tőle kapok reménységet,
Csak Ő az én kősziklám szabadítóm,
Erős váram, nem ingadozom sokáig.
Tőle kapok reménységet,
Csak Ő az én kősziklám szabadítóm,
Erős váram, nem ingadozom sokáig.
Bízzatok benne ti népek,
Most öntsétek ki szívetek,
Mert Isten egyedül Isten,
Az Isten a mi oltalmunk!
Most öntsétek ki szívetek,
Mert Isten egyedül Isten,
Az Isten a mi oltalmunk!